2013. november 1., péntek
2013. október 6., vasárnap
Tartsd a hangot!
Várj,ne szólj. Tartsd a hangot!
Egyszer épít, máskor rombol.
S azt, hogy rossz vagy éppen jó volt-
Nem tudod meg. Ne is tombolj!
Te csak várj. Ne szólj. Tartsd a hangot!
2013. szeptember 28., szombat
Alma és kegyelem
Bicikliút mellett, egy ház előtt, kosárban, gyönyörű almák halomban, a kosárra ráírva: ingyen elvihető. Néztem egy darabig, később is jártam arra, senki nem vett belőle. Ingyen nem kellett, mert ami ingyen van, az gyanús. Pedig nagy szeretettel tették ki a kosárral teli almát, és akik arra jártak, és észrevehették, boldogan élhettek volna az üdítő lehetőséggel, az augusztusi forróságban. Ehelyett „megúszható” módon vettek almát a piacon; mert ingyen nem kell, drágán sem kell, hanem úgy „megúszható” módon, kifizethetően, aztán el van rendezve a dolog. Valahogy így vagyunk az Isten kegyelmével is: - ingyen nem kell, mi van ma ingyen, ez megbotránkoztató; - de kifizethetetlenül drágán sem kell, ez is értelmezhetetlen; - hanem egyezzünk meg Uram, úgy „piaci” áron, úgy kifizethetően, megúszható módon; adsz, mi megadjuk a „piaci” árát, aztán minden maradjon a régiben, hagyjuk egymást békén. Ezzel a lelkülettel azonban megtagadjuk az Urat!
Egy kis Müller Péter
Imájában az ember azt kéri az Istentől, hogy tegyen csodát. Csoda alatt azt érti, hogy lépjen át az Úr a kérlelhetetlen törvényeken, és változtassa át a nehéz valóságot. Könnyítsen a súlyos életterheken, lágyítson a fájdalmon, segítsen gondolatai, reményei és vágyai megvalósulásában. Keresztény szóval az imádság kegyelmet kér törvény helyett. A kegyelem pedig - ebben a kőkemény törvényvilágban - csoda.
2013. szeptember 15., vasárnap
Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem.
Egész héten ez az egyetlen igevers van a fejemben, sőt:a szívemben. Olyan hirtelen és könnyen el tudunk magunktól engedni dolgokat, érzéseket, embereket. Persze nem mindenkinek megy ilyen könnyen. Na meg ugye annyi de annyi minden egyébbel lehetne folytatni ezt a mondatot: nem bocsátlak el, amíg... Jákób nagyon akarta azt a bizonyos áldást. Meg is kapta, el is nyerte. Mert semmi másra nem vágyott ott és akkor. Számára nem volt kérdés, mitől lesz teljes az élete. Isten áldása kell, de az nagyon, mindenek előtt! És tusakodott, teste fájdalmáig. És győztes lett.
"Győztes leszek, csak légy, Uram, velem!"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Őszi borongós
Minden, mi emberé, szélfútta hatalom. Ma tiéd, holnap enyém, ingatag alapon. A kicsiny naggyá vágyik, a nagy újra gyermek lenne, örül egyik...
-
„Ahogy az öreg katonák egymást túllicitálva mesélik történeteiket és sorolják sérüléseiket, mi is, amikor megérkezünk mennyei otthonunkb...
-
Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Ézsaiás 32,15 Nézegettem a teremtés hete három kulcsszavát. Elbukás. Megtérés. Újjáteremtés. Aztán m...
.jpg)

.jpg)

