Annyiszor kézbe vettél, Istenem,mint ritka követ a mágusok,vizsgálgattál, megtartsál, vagy eldobj,egyedül Te... te tudtad, mi vagyok.egyedül Te... te tudtad, mi Istenem,mit rejt a kő, a horpadás, a nyom.Érdemes valamit tenni velem,vagy porrá zúzz és elfújd a porom.

...Annyiszor kézbe vettél, Istenem,Már el se hiszem, hogy messze dobsz.Mint ritka követ, hasogatsz, formálsz,hogy gyűrű legyek az ujjadon.