Mert gyalázatosból is válhat alázatos.

I.
Biztos édes bor az oka.
Nem láttunk mi ilyet soha!
Nem is értjük, fel sem fogjuk,
mitől lett most más a hangjuk.

II.
Hát tényleg az Isten műve?
Itt állnak átszellemülve!
Mi folyik itt? Mi lett velük?
S miért épp velük? Miért nem velünk?!

III.
Talán Isten ránk is tekint,
nem hagyja,hogy rabok legyünk.
Jöjj hát,teremtő Szentlélek,
várunk,mint üres edények.

IV.
Tölts meg minket alázattal,
szörnyű volt a gyalázatban!
Újíts meg,hogy örvendezzünk,
s örök életre mehessünk!