2012. december 27., csütörtök

A hála,amit érzek,akkora gócot képez a torkomban,hogy már fáj.De bárcsak minden így töltene el a jövőben!! Csodás karácsonyi ünneplésen vagyok túl.Vagyis nem vagyok túl rajta,mert még mindig mélyen bennem él minden,amit megtapasztaltam.Egy ekkora városban,Kaposváron.És most maradt az izgalom,a "hogyan tovább?" kérdése,amire már kaptam egy lehetséges választ,de annyi minden visszatartana az "igen,ezt akarom,semmi mást" választól.Mert a szívem hol ide,hol amoda húz...cibál...De tudom,hogy van,aki segít!!! És ez máris megnyugtat :) Jó helyen van az életem,a lehető legjobb helyen és kezekben.ÉS nem:ez nem kegyes rizsa.Ez a megélhető,átélhető valóság!!! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Őszi borongós

 Minden, mi emberé, szélfútta hatalom. Ma tiéd, holnap enyém, ingatag alapon. A kicsiny naggyá vágyik, a nagy újra gyermek lenne, örül egyik...